Pestis VS Covid
Most, hogy újabb szigorítások lépnek életbe, eszünkbe jutott egy dokumentumsorozat, amely azt elemzi, hogyan védekeztek anno, a pestis idején, illetve hogy az akkori óvintézkedések miben hasonlítanak a maiakhoz – mert igen, van hasonlóság közöttük!
Nálunk március 7-én, 14-én és 21-én vasárnap esténként 21 órától adja a Viasat History a Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmet, amely részben párhuzamba hozza az 1665-ös pandémiát a mai helyzettel, de kiderül belőle az is, hogy a pestis terjesztéséért nem is a patkányok voltak a felelősek.
Mint ismeretes, a 350 éve pusztító járvány végigsöpört Anglián, és csak Londonban a lakosság negyedét magával vitte. Tudni kell, hogy az akkori szegénynegyedekben tízfős családok zsúfolódtak kétszobás házakban, a sikátoros utcák nedvesek és koszosak voltak, az emberek mások által levetett ruhákat hordtak, szóval az alapvető higiéniai feltételek hiányoztak. A járvány a COVID 19-cel ellentétben bakteriális alapú volt, ugyanakkor, aki elkapta, annak mindössze 30% esélye volt a túlélésre. Akkoriban nem tudták, mi okozza, a XIX. századtól napjainkig viszont úgy vélték, hogy a patkányok, illetve az azokon található bolhák terjesztették a kórt. Legújabb kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a betegség tetvekkel terjedt, egészen pontosan a ruhatetvekkel, amelyek a modern mosási módszereknek köszönhetően mára szinte teljesen eltűntek. Mi több, egy másik kutatás azt bizonyította be, hogy bolhák önmagukban is képesek voltak terjeszteni a betegséget anélkül, hogy közben bármilyen patkánnyal érintkeztek volna. A tetvek és a bolhák pedig ott éltek az emberek ruházatában és ágyaikban…
Módszerek, melyek még ma is működnek
II. Károly angol király egyik első rendelkezése az volt, hogy bezáratta a színházakat. A járvány súlyosbodásával pedig egészségügyi igazolást állíttattak ki a tünetmentes embereknek, amik hiányában nem szállhattak meg fogadókban. Ekkor jöttek rá először a közösségi távolságtartás fontosságára is. A fizetésre szolgáló érméket ecetben tárolták, a piacokon a vevők és az eladók kerülték a közvetlen érintkezést. Az orvosok egy madárfej-szerű maszkot viselték, amelynek csőrében levendulával és más illatozó anyagokkal szűrték a levegőt. A maszkhoz viasszal bevont köpeny is járt, és nem is sejtették, hogy ez életmentő, hiszen nem tudtak rajta megkapaszkodni a tetvek és bolhák. Szintén fontos volt, hogy a pestis miatt kiürült házakat 40 napig tartották lezárva, ezt követően pedig kifüstölték és kimeszelték őket – azaz fertőtlenítették. Tették mindezt úgy, hogy azt se tudták, mivel állnak szemben. Óriási árat fizettek, de végül megfékezték a kórt.
Tekintettel arra, hogy a szabad mozgás, illetve a szabadidős lehetőségek tovább szűkülnek, mi nézésre ajánljuk ezt a Viasat History-s dokumentumfilmet!